Az ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpont (MTA Kiváló Kutatóhely) 

Szociológiai Kutatóintézete 

tisztelettel meghívja 163. Jour Fixe eseményére

 

Exploring survey interviewer effect from interviewers’ perspective

A survey kérdezői hatás kvalitatív vizsgálata a kérdezőbiztosok szempontjából

 

Előadók: Horzsa Gergely (ELTE TK SZI); Szeitl Blanka (ELTE TK SZI)

Hozzászólók: Megyesi Boldizsár (ELTE TK SZI); Sik Endre (ELTE TK SZI)

Időpont: 2025. november 20. csütörtök 13:30

Helyszín: Az eseményt hibrid formában tartjuk meg.

Személyesen: Szociológiai Intézet 1097 Budapest Tóth Kálmán utca 4.;  B.1.37

Online: Zoom link: 

https://us06web.zoom.us/j/87291178004?pwd=DbY1i8kbE4HD4UhN8XduMGblLA8Amx.1

Meeting ID: 872 9117 8004
Passcode: 169753

Absztrakt

A kérdőíves kérdezési szituáció standardizálása olyan kutatói törekvés, amelyhez a válaszok megbízhatóságának érdekében ragaszkodni szoktunk. Ugyanakkor a szakirodalomban alig találunk érdemi, kvalitatív betekintést abba, hogy a terepmunkában - és különösen a kérdezők eseti, hétköznapo munkájában - a valóság mennyire tér el ettől az ideáltól. Kutatásunkban, 50 félig strukturált interjú alapján azt vizsgáljuk, milyen "szürkezónás" módszerekkel élnek a kérdezőbiztosok, amikor igyekeznek felépíteni az emberi kapcsolatot az interjúszituáció során, és miért fordítható az adatminőség javítására ezeknek a gyakorlatoknak a felismerése és támogatása. Eredményeink három fő területre világítanak rá: 1) A terepmunka strukturális és szervezeti feszültségeire – a bizonytalan munkakörülményekre (prekariátus), a kutatói elvárások gyakran irreális voltára és a bizalom fokozatos eróziójára 2) Azokra a hétköznapi praktikákra/technikákra, amelyekkel a kérdezők a növekvő bizalmatlanságot és a válaszadókkal való érzelmi terhelést kezelik 3) Valamint arra, hogy ezek a sokszor látens gyakorlatok miként hatnak az adatok minőségére. Eredményeink azt mutatják, hogy a szigorú standardizálástól való eltérés nem puszta hibaforrás: sok esetben éppen ezek szükségesek ahhoz, hogy a kérdező kapcsolatot tudjon teremteni, fenntartsa a válaszadók bevonódását, és megőrizze az interakció hitelességét, így az eredmények minőségét az egyébként számos tényező által akadályoztatott környezetben.

 

Absztrakt angolul

Standardizing the interview situation during survey fieldwork keeps being one of the central aims of researchers to which they tend to cling in the pursuit of data reliability. However, there is little meaningful qualitative insight in the literature on how the reality of survey fieldwork deviates from being standardized, especially concerning interviewer practices. In this research, based on qualitative enquiry and 50 semi-structured interviews, we address the often grey-zone practices interviewers employ while struggling to restore the humanity of the social contact, and shed light to why recognising and encouraging these practices might benefit social research. Results provide insights on three major aspects of fieldwork practices: 1) the structural and organizational tensions that shape interviewers’ work, including precarious labour conditions, unrealistic expectations and the decrease of trust. 2) the everyday practices interviewers rely on to navigate the growing mistrust and emotional demands of respondent contact.  3) the implications of these hidden practices for data quality. Results show that deviations from strict standardization are not merely sources of error but often necessary strategies for obtaining cooperation, sustaining respondent engagement, and preserving the integrity of the interaction.

Projekt: https://szociologia.tk.elte.hu/a-kerdezobiztosi-halozat-jelenlegi-helyzetenek-vizsgalata