Az ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpont (MTA Kiváló Kutatóhely) 

Szociológiai Kutatóintézete 

tisztelettel meghívja 169. Jour Fixe eseményére

 Az eltékozolt archívum: Lévai Jenő válasza a fasizmusra

 

Előadó: Zombory Máté (ELTE TK SZI)

Hozzászólók: Huhák Heléna (ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet), Scheibner Tamás (ELTE BTK)

Időpont: 2026. március 19. csütörtök 13:00 

Helyszín: Az eseményt hibrid formában tartjuk meg.

Személyesen: Szociológiai Intézet 1097 Budapest Tóth Kálmán utca 4.;  B.1.15

Online: Zoom link: 

HAMAROSAN

Absztrakt

 „Történészi munkásságom 1926-tól napjainkig a Hitleri nácizmusra és különösen annak Magyarországra gyakorolt hatására fókuszált” – fogalmazta meg fél évszázados szakmai hitvallását Lévai Jenő (1892-1983). Az újságíró 1976-ban papírra vetett öndefiníciója élesen szemben áll történeti emlékezetével: Lévait ma az 1945 és 1948 között megjelent dokumentumköteteinek retrospektív olvasata alapján a „holokauszt első krónikásaként” tartják számon. A tanulmány a Lévai történeti dokumentációs munkásságát bemutató és elveszett magánarchívumát a középpontba helyező készülő könyvem egyik fejezete, amely a historiográfiával és a történeti tudás politikai, elsősorban hidegháborús meghatározottságával foglalkozik. Lévai 1962-től 1983-ban bekövetkezett haláláig megjelent publikációnak és nemzetközi kapcsolathálójának elemzésével, kéziratban maradt és elveszett munkáinak rekonstruálásával igyekszem megragadni azt a történetírói eszményt, melynek megvalósítására több-kevesebb sikerrel törekedett. Ezen kívül elemzek egy bírósági ügyet, amelyben Lévai és a magyar holokauszttörténetírás első klasszikusa, Randolph L. Braham markánsan eltérő álláspontot foglalt el a vészkorszak kutatásának egyes kérdéseiről. A két, zsidóüldözésekben érintett „túlélő-történész” közötti kvázi-vita lehetőséget ad arra, hogy feltárjuk a háború utáni antifasiszta történetírás és a korabeli amerikai Holocaust Studies paradigmatikus eltéréseit.