Jour Fixe 182 | Szeitl Blanka: A kérdőíves kutatásokkal elérhető válaszadói népesség becslése és a válaszadói koncentráció jellemzése

   2026. október 22. - 2026. október 22.

Az ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpont (MTA Kiváló Kutatóhely) 
Szociológiai Kutatóintézete 
tisztelettel meghívja 182. Jour Fixe eseményére:

 

 A kérdőíves kutatásokkal elérhető válaszadói népesség becslése és a válaszadói koncentráció jellemzése

 

Előadók: Szeitl Blanka  (ELTE TK SZI)

Hozzászólók: Horzsa Gergely (ELTE TK SZI); Stefkovics Ádám (ELTE TK Számításalapú Társadalomtudomány Intézet)

Időpont: 2026. október 22. csütörtök 13:00

Helyszín: Az eseményt hibrid formában tartjuk meg. 
Személyesen: Szociológiai Intézet 1097 Budapest Tóth Kálmán utca 4.;  B.1.15


Online: Zoom link: 

https://us06web.zoom.us/j/83966180406?pwd=FB6AeiuqoPYegixzG0fRPlFw02iaNY.1

 

Meeting ID: 839 6618 0406

Passcode: 777158

 

Absztrakt 

 

A tanulmány azt vizsgálja, hogy mekkora lehet a magyar felnőtt népesség kérdőíves (survey) kutatásokkal ténylegesen elérhető, válaszadásra hajlandó része. Hat, eltérő mintavételi és adatgyűjtési eljárással készült kutatásban kérdeztük meg a válaszadókat, hogy az adott kutatást megelőző három hónapban részt vettek-e más survey-ben. A valószínűségi mintával dolgozó adatfelvételekben a válaszadók 22,1–37,5 százaléka, a nem valószínűségi módon rekrutált mintában a válaszadók 57,4 százaléka számolt be korábbi részvételről. Ezek alapján egy szemléltető, capture–recapture logikájú modellben a látens válaszadói bázis a felnőtt népesség 16,7 százalékának felelne meg. A többváltozós elemzés szerint a korábbi survey-részvétel esélye az iskolai végzettséggel és az életkorral is összefüggött, a legmarkánsabb különbségek azonban a rekrutációs források között mutatkoztak. Eredményeink arra utalnak, hogy a lakossági survey-k válaszadói nem minden adatfelvételkor a társadalom új és egymástól független részhalmazaiból kerülnek ki: a kutatások részben ugyanazokat a survey-aktív csoportokat érhetik el ismételten. Ez önmagában nem bizonyítja a survey-becslések torzítottságát, de alapvető kérdéseket vet fel a minták reprezentativitásával, a válaszhiánnyal és a válaszadói terheléssel kapcsolatban.